2011. november 5., szombat

Zöldike



Pelenkázó alátét, fiúsan, zölden:)
Nem is tudom, meséltem-e Boti oviba beszokását. Olyan gyorsan eltelt ez a 2 hónap. Kezdetben sírdogált, nehezen maradt ott, de fokozatos befogadás volt, így napról napra, egyre nagyobb kedvvel ment oviba. Most már csont nélkül, zökkenőmentesen játszik bent:) Megtanult csúnyán beszélni, csúfolódni, és képes egész délutánt rajzolni, festeni, gyurmázni (eddig antikézműves volt).
Volt betegség is (kétszer nátha), ami tulajdonképpen egy állandó orrfolyás a kezdetektől, még mai napig is tart. A kicsivel meg itthon varrogattunk. Nem mertem sok megrendelést vállalni, a határidőket így is nehezen tartom. Csanád hajmeresztő mutatványokat csinál itthon egyébként. Kanapéra, székre felmászik és feláll...reakcióidőm felgyorsult, infarktust kapok mindig. Kukából kiszed mindent, legjobban a csöpögő, ragadó dolgokra bukik.
Boti 4 éves lett nemrég. Már hetek óta teljes magabiztossággal kijelentette, hogy neki hóember torta kell.  Hagyományos tortákat nem szereti, ezért almáspitét kerek tortaformában sütöttük ki. Hóemberalakot kivágtunk papírból, azt rátettük és úgy kapott porcukorszórást.



2 megjegyzés:

Kata írta...

Isten éltesse a nagyfiút!!!! ♥

Viki írta...

Utólag is boldog szülinapot Botinak! A hóembertortától pedig el vagyok ájulva! Fantasztikus ötlet!:) Ráadásul mekkora mákja van Botinak, hogy ilyen kreatív az anyukája!:)