Kényszerszüneten vagyunk Botival. Így jártunk.
Nem mérte fel a helyzetet, és leugrott egy magasabb helyről, ráadásul cipő sem volt rajta, így két helyen is eltört a lábfeje.
Viszonylag jól viseli, amúgy is egy molyolós fajta, feltalálja magát, majd lesz járógipsz is, akkor könnyebb lesz mozogni. Most négykézláb megy vagy ugrálva.
Viszonylag jól viseli, amúgy is egy molyolós fajta, feltalálja magát, majd lesz járógipsz is, akkor könnyebb lesz mozogni. Most négykézláb megy vagy ugrálva.
A maroknyi gyurmában öntöttem 1 ev.kanál ételfestéket. A zöld azért ilyen élénk, mert a sárgához egy csepp kéket tettem.
Jöhetett az alkotás. Régi ikeás képkeretet használtunk és félcserepet, illetve kis lapocskára pedig zöldség-gyümölcs került. Száradáskor nem maradtak rajta, ragasztópisztollyal rögzítettem a figurákat, hátra pedig mágnest. Varrósnéni lévén, az itthoni mágneskapcsaimat szedtem széjjel, és szedtem ki a mágneseket. Nézzétek meg, 3 kis fülecske tartja benn a kincset:)
3 megjegyzés:
úh... azért ez sosem jó! csak ne fájjon neki...
szegény Boti!:((( Remélem, már jobban van!!!!!!!! A gyurmázás viszont profi!:)
óh, köszi,Jobban van, de azért már visszaszámláljuk a napokat, nagyon zavarja a cucc a lábán, sok mindneben korlátozza, de most már kibírjuk:) amúgy járkál vele, majdnem szalad is.
Megjegyzés küldése